A svéd labdarúgás legújabb csodagyereke 2000 decemberében került a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor az angol Arsenal edzője, Arsene Wenger egy Arsenal-mezt ajándékozott neki, amelynek hátán a kilences szám állt. Addig csak Svédországban ismerték a focistát, ahol a 2000. esztendőben a másodosztályú Malmö FF-ben szerepelve 12 góllal járult hozzá ahhoz, hogy a nagy múltú klub visszajusson az elitbe.

Az Ágyúsok később sem mondtak le róla, ám végül mégsem sikerült megszerezniük az ifjú tehetséget, aki végül a holland Ajax Amsterdamhoz írt alá, ötmillió fontért, amivel ő lett minden idők legdrágább svéd tinédzsere. A 2001-es év elején még otthon futballozott a Malmőben, majd a nyáron Amszterdamba tette át székhelyét. Az Ajaxnál lassan sikerült beilleszkednie, de később a csapat első számú csatára lett, a 2002-2003-as idényben 13 gólt ért el. Parádés megoldásai és góljai mellett balhéiról is híres: a pályán és azon kívül is nehezen kezelhető.

Az idei esztendő elején nem nagyon ment neki a játék, egy sérülés is hátráltatta, így aztán első bajnoki góljára egészen márciusig kellett várni. Ekkor azonban alaposan belelendült, és a pontvadászat hátralévő részében további négy találatot ért el, ráadásul a Feyenoord elleni rangadón is eredményes tudott lenni, így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Ajax megnyerje az aranyérmet. Menet közben a válogatottban is pályára lépett az Eb-re való felkészülés jegyében, az angolok elleni barátságos mérkőzést a svédek például az ő látványos góljával nyerték meg.

A kontinensviadalon a bolgárok ellen tizenegyesből talált be, majd jött a gálaelőadás: az olaszok ellen egészen elképesztő mozdulattal, a levegőbe felugorva sarokkal juttatta a labdát a hálóba, és a háromkoronások ezzel egyenlítettek. Újabb gólt azonban nem szerzett, sőt, a hollandok elleni negyeddöntőn a büntetőpárbajban ő is hibázott.

A németalföldiek ekkor nagyon a bögyébe kerülhettek, mert az Eb utáni első barátságos válogatott meccsen szintén az Oranje ellen majdnem összeverekedett klubtársával, Rafael van der Vaarttal, és érezni lehetett, hogy nincs maradása az Ajaxban. Búcsúzásképpen még rúgott egy egészen elképesztő gólt a NAC Breda elleni bajnokin augusztusban, majd a Juventusba igazolt - a torinóiak 19 millió eurót fizettek érte.

A Zebráknál is alapember, a Serie A-ban öt találatnál tart, a válogatottban pedig ontja a gólokat, Máltán négyet rúgott. Képességei elvitathatatlanok: magas termete ellenére is remekül kezeli a labdát, jól fejel, és az összjátékban sem ügyetlen, ráadásul 2004-ben összességében remek teljesítményt nyújtott.